6.rész

Ilyen nincs! Ez is csak velem eshet meg!

- Anya! - kezdtem el hisztizni össze-vissza. - Nem láttad a fekete külön részes fürdő ruhámat? - sipákoltam.

- Nálad kell, hogy legyen. - jött be ajtómon. - Te jó isten! Kitört a 3. világ háború vagy mi van itt? - képedt el anyám a szobámon. Ruhák össze vissza, ahova látsz mindenhol ruhák vannak.

- Majd megcsinálom, de nem találom a fürdő ruhámat. - nyivákoltam, mint egy macska.

- Körbe kéne nézni és meglenne. - szem forgatva adta a kezembe a ruhát.

- Köszi anyu. - nyomtam egy puszit az arcára és már ki is ment. Hát akkor álljunk neki a rend rakásnak. Benyomtam a zenét s neki láttam.

     

        

                                                              *~*~*~*~*~*~*

Hülye ébresztő! Rácsaptam egy erőset a telefonomra, mire elhallgatott. Kinyitottam a szemem és picit hunyorogva mértem fel a terepet. Már a nap fénye besütött a szobámba. Vissza feküdtem átfordultam a hasamra és bele ordítottam a párnámba. Ez az! Ma látni fogom fél meztelenül. De álljunk meg egy pillanatra. Ez nem jó! Oh, ne már! Lexie is ott lesz és ő is látni fogja. Na jó igazából nem ez a fő ok amiért aggódok hanem az, hogy ki ne csurogjon, majd a nyál a szám szélén. Esküszöm képes vagyok rá. Azért majd megpróbálok vigyázni erre a tényezőre, Lexie mellett.

Felkeltem az ágyamról és a fürdőbe mentem. Megmostam az arcom és belenéztem a tükörbe. Sarkon fordultam és vissza mentem a szobámba. A szekrény elé álltam és elkezdtem kutatni. Végül elő vettem egy rövid farmert, egy fekete pólót és egy fekete telitalpút. Felvettem magamra őket és lebaktattam a lépcsőn egyenesen a  konyháig. Elvettem a tálból egy almát és azt kezdtem el enni. Szemem a falon függeszkedő órára vezettem ami 9:00 mutatott. Remek nemsokára itt van Will.

Kidobtam az alma csutkát és fel mentem a szobámba a cuccaimért. Elraktam a pénzem és a telefonom is és már mehettem is le. Az alsó fürdő szobába bementem és gyorsan felraktam magamra a vízálló sminket és már kész is voltam. Egy utolsó pillantást vetettem kinézetemre. Mikor valaki kopogott. Minden valószínűséggel Will lesz az. Megfogtam a táskámat és elindultam az ajtóhoz. És láss csodát igazam lett.

- Jó reggelt! - mosolygott szélesen.

- Neked is! - mosolyogtam vissza rá és megöleltük egymást. - Egy pillanat csak bezáróm az ajtót. - jelentettem ki és már zártam is az ajtót. - Mehetünk. - mondtam hunyorogva, mert a nap bele sütött a szemembe.

Elindultunk az iskola felé és az egész utat végig nevettem. Will egy nagy barom, de megtud nevettetni. Mikor oda értünk a sulihoz meglepődve vettem észre, hogy már a fél csoport megvolt. És ekkor motor búgást lehetett hallani. Persze mindenki arra kezdett nézni. És megjelent Ő! Megállt a motorjával egy ideig még tétovázott, de leszállt. Nemsokára egy BMW jött, gondolom abban meg Liam-ék jöttek. A szöszi bevárta őket és úgy jöttek ide. Amy is Liam-ék között volt csak ő Liam mellett sétált kézen fogva. Én azonnal elindultam Amy-ék felé nem foglalkozva senkivel. 

- Jó reggelt galambjaim. - vigyorogtam rájuk mint a vadalma.

- Neked is. - mondta Amy.

- Gwen-nek valami baja van és én erről nem akarom tudni, szóval most kettesben hagylak titeket. - mondta Liam és ott hagyott minket.

- Tudni akarom? - kérdezte Amy karba tett kézzel.

- Most mért baj, ha jó a kedvem? - biggyesztettem le ajkaimat.

- Nem baj, csak furcsán mosolyogtál. - mondta Amy fürkésző tekintettel.

- Csak a tegnapi amit mondtam. - mondtam újból vigyorogva.

- Lexie támad. - mondta Amy mögém nézve.

Megfordultam és dühben forgó szemekkel néztem ahogy Lexie próbálkozik az ÉN punkomnál. Most szívesen oda mentem volna és Lexie haját szívesen megsimogattam volna - szép szóval mondva.

- Nem hagyom, hogy felidegesítsen. - mondtam és egy mosolyt varázsoltam eltorzult arcomra. Elindultunk a csoport felé ahol szinte már mindenki ott volt. 

- Mind megvagyunk, 3 ember nem jön, mert lebetegedtek. - mondta a mi osztály főnökünk. - Indulhatunk? - kérdezte és még mondani akart volna még valamit, ha nem szólók közbe.

- Mivel megyünk? - kérdeztem és mindenki rám nézett.

-Busszal. -mondta Mr. Haydn.

Oh ne már. Egy buszon egy csapat idiótával? Na ne szívassanak már! Mindenki elindult, de Amy és Liam oda jöttek hozzám.

- Te is velünk jössz. - mondtam Liam.

Amy megragadta a kezemet és elkezdett húzni a szöszi felé. Na ne már! Vele megyek? A szöszi hátranézett mire egy döbbent arcot láttunk csak. Ezek szerint nem tudta, hogy vele megyek. Mondjuk eddig én se. Amy mikor oda értünk elengedte a kezemet és megvárta amíg felszállok. Hátul próbáltam megkapaszkodni, de nem nagyon jött össze csak ügyetlenkedtem. Ekkor a szöszi hátra nyúlt karjaival, megfogta az enyémeket és magára vezette azokat. Elengedte a kezeimet és én bizonytalanul, de megkapaszkodtam benne.

Beindította a motort és várt az indulásig. Mindenki minket nézett. Volt aki boldogan, csalódottan vagy éppenséggel szúrós tekintettel illetett meg minket vagyis inkább engem. Fejemet ráhajtottam a hátára és vártam. Mikkor felnéztem láttam, hogy Liam-ék indulnak a szöszi is el indult és a végén már Liam-éket is leelőztük. Combunk összesimult a testünkkel együtt. Fejemet erősen a hátába fúrtam és félve élveztem ahogy egyre jobban gyorsít. Akkor emeltem fel a fejem hátáról mikor megállt. Kikukucskáltam válla felett és csak annyit láttam, hogy pirosat kaptunk. Liam-ék megálltak mellettünk és én benéztem hozzájuk, Amy szélesen vigyorogva nézett minket én meg eltátogtam neki, hogy ezért még számolunk. Vissza felnéztem a lámpára ami már sárgán világított és újból elindultunk.

Most nem hajtottam a fejemet a hátára hanem figyeltem merre megyünk bár tudtam az utat. Majdnem felsikítottam mikor  egy szürke Audi majdnem belénk jött. Persze a szőkeség reflexének köszönhetőnek kikerültük és ugyan úgy mentünk tovább őrült módjára. Két rendőr kocsi előtt is elmentünk, de egy se jött utánunk. Kezdtünk lelassítani mire megint felnéztem. Megláttam az uszodát és elszomorodtam, mert megérkeztünk és el kell engednem izmos felső testét. Jobban összeszorítottam a kezeimet rajta és vissza hajtottam a fejemet hátára. Mélyen beszippantottam illatát. A libabőr végig futott rajtam mikor egész tüdőmet bejárta az Ő illata.

Fogalmam sincs milyen parfümöt használ, de nagyon kellemes illata van. Ez az illatot megfogom keresni az biztos. Felemelő volt az illata az ő illata és valami férfi parfümé. Annyit szippantottam ebből az illatból amennyit csak tudtam. Az utolsó szippantásnál becsuktam a szemem és egy mély levegőt vettem. Kinyitottam a szememet mikor érzékelni véltem, hogy egyre jobban lassulunk. Megállt a motorral és megvárta amíg leszállok. Őszinte leszek nem akartam leszállni mögüle, de egyszer minden jónak véget ért. Begördült a parkolóba a busz is és Amy-ék is.

- Kösz, hogy elhoztál. - szóltam a punkomhoz, de az rám se hederített. Mikor rám nézett rá mosolyogtam, de ő csak egy rideg és távolság tartó pillantást intézett felém. Vissza fordult és figyelte ahogy leszállnak a többiek.

- Ez meg mi volt? - jött oda Will hozzám.

- Mi? - kérdeztem szemeibe nézve.

- Mit kerestél vele. - mutatott a szőkére. - Egy motoron. Te megőrültél? És ha elrabol? - háborodott fel.

Megforgattam a szememet és inkább oda mentem a csoporthoz. Elmagyarázták, hogy mikor találkozunk és, hogy hol. Bementünk leraktuk a cuccainkat és mehettünk felvenni a fürdő ruhákat. Mikor kimentem beraktam a szekrénybe amit kaptam a cuccaimat és már mentem a csoporthoz. Mindenki karba tett kézben állt és mind engem néztek. Fogalmam sincs mit tettem. És hoppá mégis. Rám vártak. Nem baj úgyis van időnk. Bementünk a medencékhez és mindenki azt csinált amit akart.

- Na előbb csúszdázunk, úszunk, szaunázunk? - kérdezte Amy felém fordulva. Nem sokáig kellett gondolkodni se neki se nekem.

- Csúszda! - ordítottuk fel egyszerre és már futottunk is a sorba.

Természetesen voltak fiúk akik előrébb engedtek minket csak azért, hogy a seggünket nézzék. Persze megjelent Liam és odajött hozzánk. Megcsókolta Amy-t jelezve ő foglalt.

- Ne most turbékoljatok. - bökdöstem őket. Liam rám nézett és elvigyorodott. Felkapott az ölébe és a medencéhez kezdett sétálni velem. - Amy, segíts! - kiabáltam a lányhoz, de az röhögő görcsöt kapott. - Liam kérlek ne tedd! Kérlek! Könyörgöm! - könyörögtem neki, de rendíthetetlenül ment tovább.

Mikor oldalra néztem megláttam Őt. Pontosan  úgy ahogy elképzeltem. Minden lány őt nézte és ebbe bele fájdult a szívem. Amikor megláttam, hogy egy lánnyal a férfi mosdó felé veszi az irányt sírhatnékom lett. Nem sokáig tudtam ezen gondolkodni, mert Liam bele dobott a vízbe. Nem akartam felúszni. Helyette hagytam, hogy a víz mélyére süllyedjek. Lehetett vagy 2m a medence. Kiabálásokat hallottam és egy csobbanást nem messze tőlem. Kezdtem elveszteni az eszméletemet. Megéreztem valaki erős szorítását a csuklómon. Minden bizonnyal valamelyik fiú lehetett a nagy tenyere miatt. Magához húzott és elkezdett fölfelé úszni velem. Mikor felértünk a víz fölé akkor mindenki a medence szélén állt. A megmentőm oda adott a kintieknek, hogy húzzanak ki. Ő megtámaszkodott a kezein és felhúzta magát.

- Sajnálom Gwen, nem tudtam, hogy nem tudsz úszni. - kért bocsánatot Liam tőlem.

- Tudok úszni csak... csak... - mindenki egy gyanakvó pillantást vetett rám. - Csak mindegy tudok úszni és kész. - mondtam és ültemben hátra fordultam. A megmentőmnek barna haja és sötét barna szinte fekete szeme volt. Helyes, edzett fiú. Felálltam és oda sétáltam hozzá. - Köszi, hogy kimentettél. - mosolyogtam rá. - Gwen vagyok. - nyújtottam felé a kezemet.

- Matt. És egy ilyen gyönyörű lányt vétek lett volna nem kimenteni. - rázta meg a kezemet. Pír jelent meg arcomon. Sajnos a hajam mögé nem tudtam bújni, mert az arcomra tapadt. - Meghívhatlak egy üdítőre? - kérdezte fél mosollyal. Bólintottam és elindultunk a büfé felé. Hátra fordultam Amy felé aki kacsintott egyet. Vissza fordultam a fiú felé és őt néztem. Vagy egy fejjel magasabb nálam. Beálltunk a sorba és hamar sorra is kerültünk. - Mit kérsz? - nézett le rám.

- Coca-Cola. - mondtam elgondolkodva. Ő is rendelt és mehettünk egy asztalhoz. - Köszi. - mondtam és bele ittam üdítőmbe.

- Nincsen ám ingyen. - mondta és én majdnem megfulladtam úgy félre nyeltem. - Ne aggódj semmi olyan csak meg akarlak ismerni. - mikor ezt kimondta nagy nehezen, de befejeztem a fuldoklást.

- Kérdezz bátran. - mondtam és elkezdtem az üdítőmet birizgálni.

5.rész

Csak ültem a padon és néztem Lexie, hogy lehet ennyire szánalmas. Egykor jó barátnőm volt, csak mikor rájött, hogy koslatnak utána a pasik elkurvult és én megmondtam neki, hogy nem kell ilyen barátnő. Persze Lexie megígérte, hogy még ezért bosszút áll rajtam, azóta is várom az ígéretét. És ekkor meg láttam Will-t. Akkora adrenalin löketet kaptam, hogy a táskámat a padon hagyva futottam Will felé. Will furcsán nézett rám, de azért elkapta a kezem amikor tarkón akartam vágni.

- Gwen, mi van veled? - kérdezte és elengedte a kezem. Ha te most tudnád milyen nagy hibát követtél el Will! 

- Miért mondtad el Amy-nek? Én akartam! - mondtam és tarkón vágtam. Will össze húzta a nyakát és megdörzsölte a fájó részt.

- Nem mondtad egy szóval sem, hogy ne mondjam el senkinek. - mondta mosolyogva és nekem kedvem lett volna beinteni neki.

- Akkor is, miattad üvöltötte le a fejemet a punkok előtt. - mondtam és bumm elő is jött az egyik. Na és vajon melyik? Hát persze, hogy a szőkeség. Will vállat rántott.

- Bocs, de ezt már nem bírom. - mondta és felkapott a vállára. A csípőm volt a vállán és a fenekem a feje mellett. A térd hajlatomnál fogott nehogy a fejemre essek.

- Will, tegyél le! - üvöltöttem vele és elkezdtem a hátát verni, mint aki meg se érezte. 

- Hé, Gwen jó a feneked. - mondta nevetve. - Ugye nem bánod, ha megkóstolom?  - kérdezte és már is valami meleget éreztem a fenekemnél, akkor jöttem rá, hogy megharapott.

- Will tegyél már le! - sikítottam már.

Ilyen sem volt még. Annyit vettem észre, hogy a földön vagyok és jajgatok, mert rá estem a fenekemre. Felnéztem és már csak azt láttam, hogy a szőke punk elsétál Will meg néz utána. Mindenki minket nézett aki az aulában volt. Will lenézett rám és a kezét nyújtotta.

- Kösz. - mondtam és leporoltam magam. A csengő megszólalt és mindenki elkezdett lefelé menni. Mikor leértem a mi szintünkre bementem a terembe és levágtam magam a padba. A tanár pár perc késéssel jött be.

- Az a-s és a c-s osztály főnökökkel azt beszéltük meg, hogy elmehetnénk uszodába, ha benne vagytok, persze mind a 3 osztály. - erre a mondatra felkaptam a fejem úgy mint mindenki.

Felcsillant a szemem, mikor arra gondoltam, hogy.. Te jó isten manapság nagyon perverz a fantáziám. Majdnem felnevettem a gondoltaimon és ez mindenkinek feltűnt.

- Gwendolyn, jól van? - kérdezte a tanár furcsa fejet vágva.

- Persze, minden rendben. - mondtam, de már majdnem kiestem a padból a nevetéstől. A többiek meg rajtam kezdtek el röhögni mikor a földön fekve fogtam a hasamat és csapkodtam a másikkal mint egy retardált. 

- Remélem most már ki nevették magukat. - mondta a tanár mikor vissza ültem a helyemre. - Vissza térve az uszodához holnap lenne egész nap tanítás helyett. - mondta mire mindenki elkezdett ujjongani. - 10-re kéne ide jönni a sulihoz és innen mennénk tovább a strandra. - mondta és felállt a székéről. Felszedte a cókmókját és ránk nézett. - Mehettek. - mondta pont mikor kicsöngettek.

Mindenki a uszodáról beszélgetve ment ki a barátjával teremből, még én is és Amy is.

- Gwen, te egy nagyon retardált nőszemély vagy. És éppen ezért szeretlek. - mondta. - Min kezdtél el nevetni?

- A piszkos fantáziámon. - mondtam megint nevetve csak most nem tudtam összeesni, mert Amy megfogott.

- Gwen, Gwen.. - mondta a fejét rázva.

- Mondd. - mondtam és megindultam az infó terem felé. 

- Na és miről fantáziáltál? - kérdezte Amy nagy vigyorra húzva ajkait.

- Háát... Az őszintét mondjam vagy a hazugságot? - kérdeztem és a táskámat bedobtam a szekrényembe.

- Igazságot. - monda és követte példámat.

- A szösziről fél meztelenül, kockás hassal és.. - nem tudtam befejezni, mert Amy mögém kezdett mutogatni. Megfordultam és éppen ők közeledtek felénk. Liam széles vigyorral, a fekete a göndör és a barna valamin nevettek a szöszi meg zsebre dugott kézzel sétált.

- Gwen, az egész iskolában rólad beszélnek. - mondta Liam mikor oda ért hozzánk.

- Rólam? - kérdeztem lepetten.

- Az előadásról amit lenyomtál a tanterembe. Már mindenki erről beszél a suliban, még a kis gólyák is. - mondta nevetve. 

- Ja, hogy a nevetésről. - mondtam elgondolkodva. - Legalább valami értelmesről is beszélgetnek. - mondtam vigyorogva.

- Inkább nem szólók semmit. - mondta Amy és megölelte Liam-et. 

- Figyi, örülök nektek, de azért legközelebb Amy az enyém. - mondtam rájuk nézve.

- Már, ha adom. - mondta Liam mosolyogva és adott Amy homlokára egy puszit. Megadóan felsóhajtottam, majd sarkon fordultam vissza a szekrényemhez.

- Tényleg ti is jöttök? - kérdezte Amy Liam-et.

- Hova? - kérdezte értetlenül Liam.

- Uszoda. - mondta Amy.

- Ja, igen. - mondta Liam. Felcsillant a szemem erre a válaszra és már alig vártam a másnapot, pedig még csak az első óra jön.

- Akkor jó, de mi most megyünk órára. - mondta Amy és karon ragadott. Amy elengedte a kezemet és úgy sétáltunk tovább a terem felé. Bementünk és Will mellett foglaltunk helyet, vagyis inkább én, Amy a másik oldalamon ült.

- Jó reggelt. - köszönt a tanár és elkezdődött az óra.

                                                                       *~*~*~*~*

- Nem jössz át hozzánk? - kérdezte meg Amy amikor kiléptünk a suliból.

- De. - mondtam és Amy-ék háza felé vettük az irányt. - Amy, te milyen fürdő rucit fogsz felvenni? Egybe részest vagy külön? - kérdeztem és elkezdtem rugdosni egy követ.

- Külön, te? - kérdezte és ő is belerúgott egy kőbe.

- Külön. - mondtam és hátra néztem, mert valaki kiabálta a nevemet. - Mit akarsz Will? - kérdeztem és karba tettem a kezemet.

- Holnap megyünk együtt a suliba? - kérdezte reménykedve.

- Öhm.. Rendben 9:15-re gyere a házunk elé. - mondtam mosolyogva.

- Rendben. Sziasztok. - mondta és hátat fordított nekünk úgy futott vissza a haverjaihoz. 

- Miért mondtál neki igent? - kérdezte Amy. 

Vállat rántottam. - Had legyen egy jó reggele. - mondtam nevetve. Amy mosolyogva megrázta a fejét és az út további részét csöndben töltöttük.

- Megjöttünk. - üvöltötte Amy ahogy beértünk a házba.

- Jöttünk? - kérdezte az anyja meglepetten.

- Gwen is itt van. - mondta.

- Szia Nicole. - mondtam és levettem magamról a kabátot és a cipőt.

- Szia Gwenny, jó újra látni téged. - mosolygott Nicole és adott két puszi és meg is ölelt.

- Téged is. - mondtam mosolyogva.

- Most lett kész a süti kértek? - kérdezte és elindult a konyha felé.

Amy és én egyszerre bólintottunk és elindultunk utána. Az asztalra egy tálcára sütik voltak kirakva, fogalmam sincs milyen süti, de jól nézett ki és az illata is isteni volt. Elvettem egyet és bele haraptam, el üvöltöttem  magam fájdalmamban.

- Gwen, mi a bajod? - kérdezte Amy.

- Eée a ee! - hadonásztam össze vissza.

- Mi van? - kérdezte Amy összezavarodva és ránézet az anyjára, de az elvolt foglalva.

- EÉE A EE! - üvöltöttem. Amy töltött egy pohár vizet és a kezembe nyomta.

- Idd meg hátha ezután megértelek. -mondta és leült egy székre. Nem kellett kétszer mondani, azonnal megittam. Lecsaptam a poharat az asztalra és Amy felé fordultam.

- Leégett a nyelvem! - ordítottam az arcába mire össze rezzent.

- Ja, hogy ez volt a bajod. - mondta elgondolkodva.

- Igen ez és köszi a vizet. - mondtam mire bólintott.

- Na go fel a szobámba kiválasztani a fürdőruhát. - mondta és felállt a székről.

- Mégis minek nektek fürdőruha? - cikázott köztem és Amy között Nicole szeme.

- Holnap tanítás helyett uszodába megyünk  a másik két osztállyal együtt. 10-re kell a sulihoz menni. - mondta Amy.

- Értem .- monda Nicole és vissza fordult tűzhelyhez. Mi felmentünk Amy szobájába ahol elkezdődött a fürdőruha válogatás.

- Na és ez? - mutatott fel egy kék külön részes fürdőruhát.

- Nekem ez is tetszik úgy mint a többi 100. - mondtam nevetve. Most komolyan ki tart 100 fürdő ruhát a szekrényében? Hát persze, hogy Amy.

- Nem vagy nagy segítség. - mondta és az ágyára dőlt.

- Legyen ez a kék, úgyis ki fogja emelni a szemeid. - mondtam és én is hátra dőltem.

- Lehet, hogy igazad van. - mondta és a többi fürdő ruhát vissza gyömöszölte a szekrényébe.

- Na jó én megyek még nekem is ki kéne választanom a ruhámat. - mondtam és felálltam az ágyról. - Holnap, majd randizunk. - mondtam és megöleltem. - Szia. - mondtam és kimentem a szobájából.

- Szia Nicole. - mentem be hozzá a konyhába.

- Szia Gwenny. - megölelt és már mehettem is.

Felvettem a cipőmet és a kabátomat és már mentem is. Édes jó istenem, hogy én már mennyire várom a holnapot. De várom már, hogy láthassam a szöszit félmeztelenül, te Jézus úr isten, mennyire perverz lettem, na nem mintha zavarna.

- Megjöttem. - ordítottam.

- Mégis hol voltál? - kérdezte anya és megállt az ajtóban karba tett kézzel.

- Amy-nél, ja és holnap nincs suli uszodába megyünk a másik két osztállyal 10-re kell a sulihoz menni. - mondtam anyunak és már le is vettem a kabátot és a cipőt.

- Örülök, és hova mentek? - kérdezte.

- Fogalmam nincs, de most megyek és kerítek magamnak egy fürdő ruhát. - morogtam és elkezdtem fölfelé menni. 

4.rész

Sziasztok. Új rész. Remélem tetszik majd.

Zilálva ültem fel ágyamon. A homlokom izzadt volt, egész testemmel remegtem. Körbenéztem, de nem láttam semmit, csak a sötétséget. Rápillantottam az órámra ami 4:28-at mutatott. Mégis mi volt ez? Te jó isten. Hogy lehetek ennyire hülye? Felpattantam az ágyról és kimentem a fürdőmbe. Belenéztem a tükörbe és elszörnyülködtem magamon. Mint egy zombi. Nem is csodálom, hogy rémálmom volt. Mellékesen azt álmodtam, hogy egy zombi kerget. Picit, se vagyok ám hülye, ne hogy azt higgyétek.

Visszatérve, borzasztó látványt nyújtottam. Karikák a szemem alatt, a szemem fel volt duzzadva és piros volt, mintha sírtam volna, a hajam mint valami szénaboglya. Ha valaki most látott volna az tuti sikítva futott volna el tőlem. Megmostam az arcomat és kimentem. A szobámban felkapcsoltam a villanyt, hisz már felesleges lenne vissza feküdnöm nem tudnék visszaaludni. Inkább elkezdtem ruha után kutatni. Vagy fél órába telt mire megtaláltam az ideális ruhát. Leraktam az ágyra és lementem a konyhába. Apa már csinálta a kávét. Kicsit meglepődtem mikor megláttam, mert mindig 7-re megy és sose szokott ilyenkor kelni. Mellesleg apám boncmester. Kiráz a hideg, ha arra gondolok nap, mint nap embereket boncol. 

- Jó reggelt Gwenny. - mondta és egy puszit nyomott a fejem tetejére.

- Jó reggelt. Hogy hogy fent vagy? - kérdeztem és elővettem egy tányért.

- Előbb kell bemennem. És te? - kérdezte és leült az asztalhoz.

- Rémálom. - válaszoltam kurtán és levettem a polcról a müzlit és kivettem a tejet.

Megcsináltam a müzlimet és leültem apám mellé enni. Néma csendben ültünk egymás mellett. Apám az újságot olvasta és meg néztem ki a fejemből.

- Min gondolkodsz? - keltett ki apám hangja a bámészkodásomból.

- Boersman bácsin, hogy van vajon. - mondtam és ránéztem. Tudtam, hogy tudni fogja a választ és ráadásul tényleg érdekelt, hogy van még, ha nem is az igazságot mondtam.

- Füst mérgezést kapott és bent fekszik a kórházban. - mondta és egy gyanakvó pillantást intézett felém. - Gwenny, mégis mit titkolsz? - kérdezte és lerakta az újságot így minden figyelmét nekem szentelve.

- Semmit. - mondtam és magamra öltöttem egy mosolyt.

Felálltam és beraktam a tányért a mosogatóba és kimentem az udvarra. Kellemes idő volt ahhoz képest, hogy kora reggel van. Hátra mentem a kertbe és elő hívtam Démont aki az első szólításra futott felém, mint a rakéta. Rám ugrott én meg elestem. Reccsent egyet a hátam, de nem érzetem csak egy kis fájdalmat. Démon leszállt rólam én meg felültem. Hátra nyúltam a hátamhoz és éreztem valami meleget. Előre húztam a kezemet és véres volt. Lassan felálltam és be ballagtam. Oda cammogtam apámhoz aki amikor meglátta a véres kezemet riadt arccal nézett rám.

- Veled meg mi történt? - kérdezte.

- Elestem. És most vérzik a hátam. - mondtam és megfordultam.

- Te jó isten. Mégis mibe estél bele? - kérdezte féltően.

- Fogalmam sincsen. - mondtam. - Miért? Nagyon vészes? - kérdeztem unottan.

- Vedd le a pólód és meglátod mennyire. - mondta. Engedelmeskedtem és levettem. Mikor megláttam elképedve néztem a véres pólót. A háta közepétől lefelé tiszt vér volt.

- Hát ez szívás. - morogtam magam elé.

- Maradj itt. - mondta apa és el is tűnt.

Sóhajtottam egyet és felültem a székre. Hátra nyúltam a melltartómhoz, az is véres volt. Remek vehetek fel másikat. Apa vissza jött egy fertőtlenítővel egy fülpiszkálóval és egy tálkával. Lerakta mellém őket, majd a szekrényből vett elő egy csipeszt. Mit akar ez csinálni velem? 

- Apa mire készülsz? - kérdeztem és a bal szemöldökömet felhúztam.

- Kiveszem a hátadból a szilánkokat. - mondta. Hogy a miket? Szilánkokat? Mi?

- Milyen szilánkokat? - kérdeztem elkerekedett szemmel. Sóhajtott egyet és ránézett a hátamra.

- Szilánkok. Szilánkok vannak a hátadban. - mondta. - Szállj le a székről és gyere ide háttal. - mondta és meleg víz alá tartotta a csipeszt.

Leszálltam a székről és apámhoz cammogtam. Hátat fordítottam neki és vártam. Nem sokat kellett várni, apa kiszedett egy üvegszilánkot ami, hogy is mondjam... Nem volt valami kellemes érzés. Belerakta a tálkába, majd jöhetett a többi is. Képzeljétek olyannak, mintha pengével vágnák a hátatokat. Na jó azért lehet, hogy egy picit túloztam, de akkor is fájdalmas. 

- Jó re... - akadt el anyám szava mikor meglátott minket. - Mégis mi történt? - kérdezte aggódva.

- Drága lányunk szilánkba esett. - mondta apa és kiszedte az utolsó szilánkot. Elmosolyodtam mikor anyám rosszallóan rám nézett.

- Mégis, hogy csináltad? - kérdezte karba tett kézzel. 

- Tehetségem van hozzá. - mondtam és még nagyobb vigyor lett az arcomon mikor anyám megforgatta szemeit. 

- Kész is. - mondta apa és ki jött a hátam mögül.

- Nem kell összevarrni? - kérdeztem.

Anya és apa úgy néztek rám, mintha azt mondtam volna: Hello, én vagyok a mikulás, mit kértek karácsonyra? Elismerem ez eléggé rossz hasonlat volt. 

- Nem voltak olyan mélyen szóval nem kell. - mondta apa és vissza vitte a fertőtlenítőt. Ránéztem a tálkába ahol a véres szilánkok voltak. Hát az biztos, hogy nem 2 darab volt a hátamban.

- Mentem készülődni. - jelentettem ki és elindultam felfelé.

 Mikor beértem előkaptam egy új melltartót és fel is vettem. Gyorsan, de vigyázva a sebemre öltöztem fel. Bementem a fürdőbe és meglepődve láttam, hogy a zombi arcom már sehol sem volt. Igaz még volt egy kis karika a szemem alatt, de az is már alig látszott. Kifésültem a hajamat és hagytam had legyen szabadon a vállaimon. Levettem a fogkefém és fogat mostam. Mikor kész lettem kimentem és belenéztem az egész alakos tükörbe.

 Elismerem nem volt rossz a látvány ami vissza nézett. Felkaptam a táskámat és le caplattam a nappaliba. A táskámat ledobtam a kanapéra én meg leültem mellé. Néztem ahogy apu feláll az egyik fotelból, majd el kezd készülődni. Követtem szememmel minden lépését. Akkor vesztettem csak szem elől amikor felment a lépcsőn. Ránéztem az órára ami 6:00 mutatott. Sóhajtottam egyet, majd felálltam. Felvettem a táskámat és már mentem is a cipőmet és a kabátomat venni. 

- Hova mész? - kérdezte anya, miközben lesétált a lépcsőn.

- Kiszellőztetem a fejemet suli előtt. - mondtam és már vettem is fel a kabátomat.

- Rendben, vigyázz magadra. - mondta, adott egy puszit az arcomra és tovább ment.

- Szia apu. - üvöltöttem fel.

- Szia. - üvöltött vissza és már ki is léptem az ajtón.

A kis szellő megcsapta a szememet amitől könnyel telt meg. Démon mellettem sétált a kapuig. Megálltam a kapu előtt és megsimogattam. Kiléptem a kapun és elindultam a park felé. Csendben ballagtam. Még akkor sem üvöltöttem rá a pasasra mikor nekem jött. Azt éreztem valaki követ ezért megfordultam, de csak egy kiscica volt az. Oda jött hozzám és neki dörgölődzött a lábamnak. Leguggoltam hozzá és megsimogattam. A macska egy ideig még hízelgett, majd elment. Felegyenesedtem, majd mentem tovább a park felé.

Mikor oda értem pár percig álltam a kapu előtt és néztem az 5 punkot. Mégis mi a csodát művelnek ezek itt? Mindegy mit is érdekel. Besétáltam elmentem előttük és 2 paddal arrébb leültem. Néztem ahogy a tón tükröződik a napfénye. Felálltam a padról a táskámat ott hagyva és oda sétáltam a tóhoz. Leguggoltam és megérintettem a hűs vizet. Libabőrös lett a hátam ahogy mind a két tenyeremet a hűs vízbe nyomtam. Valaki megérintette a vállamat, mire felsikítottam és majdnem beestem a tóba. Az elkövető elkezdett nevetni és az 5 punkból 4 is. Fel álltam és már megakartam pofozni az illetőt, de megláttam ki az.

- Neked is szia Gwen. - mondta nevetve.

- Will, te barom megijesztettél! - üvöltöttem rá, de utána elnevettem magam.

- Bocsesz. - mondta, majd megöleltük egymást.

A szemem sarkából ránéztem az 5 punkra akik minket néztek. A szöszinek valami baja lehetett, mert elundorodott. A göndör megbökte mondott neki valamit, mire a szöszi befejezte a grimaszolást. Elengedtük egymást és vissza sétáltunk a padhoz.

- Mit keresel itt? - kérdeztem meg és a tót néztem.

- A suliba indultam, mert tegnap megbeszéltük a többiekkel, hogy előbb bemegyünk és kicsit bandázunk. Mikor erre jöttem benéztem és megláttalak. - mondta és rám nézett. - Jó a ruhád. - mondta elismerően. Rá vezettem a szemem és én is végig néztem rajta.

- Kösz, te meg jól nézel ki. - mondtam nevetve. 

- Kösz. - mondta és felállt. - Jössz te is? - kérdezte és lenézett rám. Megráztam a fejemet.

- Most kihagynám. - mondtam és felálltam. 

- Te tudod. - mondta, majd megölelt, egy kicsit megszorította a hátamat mire felszisszentem. Azonnal elengedett. - Mi van a hátaddal?

- Reggel bele estem pont egy üvegszilánkos részbe. - mondtam mosolyogva.

- Gwen, hogy lehetsz ennyire balfék? És, ha valami súlyosabb történik? - emelte fel a hangját. Mosolyom szélesebb lett és megrántottam a vállamat. - Téged ez cseppet sem érdekel, igaz?

Vettem egy nagy levegőt. - A.a. - mondtam nevetve. - megrázta a fejét és inkább feladta.

- Na jó most már tényleg megyek. - mondta és még egyszer megölelt, csak most óvatosabban. - Vigyázz magadra kérlek. - Bólintottam és már indult is.

Néztem távolodó alakját, majd mikor elment lehuppantam a padra. Elővettem a telefonom és megnéztem az időt. Komoly ilyen lassan telne? Sóhajtottam, majd elő vettem a fülhallgatómat. Bedugtam a fülembe és elkezdtem a Korn és Wellfear zenék hallgatását. Megszólalt a csengő hangom ránéztem a telefonomra és örömmel láttam Amy nevét. 

- Jó reggelt, Csipkerózsika. - szóltam bele mosolyogva, bár úgysem látta.

- Gwen, hol a fészkes fenében vagy? - kérdezte hisztérikusan Amy.

- A parkban, miért? - kérdeztem, de már kinyomta.

5 perc múlva Amy hisztérikusan jött be a kapun. Felpattantam a helyemről és elindultam felé. Pont a punkoknál sikerült elkapnunk egymást.

- Gwen, hogy a picsába lehetsz ilyen szerencsétlen? - kérdezte dühöngve Amy.

- Miről beszélsz? - kérdeztem tőle értetlenül.

- A hátadról. - csapkodott össze vissza.

- Ja, hogy az. - mondtam és lesütöttem a szemem. Bűntudatom nem tudott lenni, hisz nincs miért.

- Hogy a kibaszott életbe szerezted? - kérdezte már egy ici-picit  nyugodtabban.

- Démon által. - mondtam.

- A kutyádat ne keverd bele. - mondta már megint idegesen.

- Na jó ezt nem éppen itt kéne megvitatni. -mondtam és ránéztem a punkokra akik ahogy észre vettem élvezik, hogy Amy kioszt. Egyedül csak a szöszi volt nem tömörödöm. Megint. Megfogtam Amy karba font kezét és elkezdtem húzni a pad felé ahol ültem.

- Gwendolyn, tudok menni egyedül is. - jelentette ki. Elengedtem a kezét és úgy mentünk tovább.

- 1. Tudod, hogy utálom mikor Gwendolyn-nak hívsz. 2. Az úgy történt, hogy Démon rám ugrott én meg a földre estem és egy szilánkos részre. 3. Kitől tudod? - mondtam és kérdeztem.

- 1. Nem érdekel. 2. Mit keresett a földön üveg? 3.William. - mondta.

- Nem tudom és Will-t megtalálom ütni. - mondtam, mire Amy elnevette magát.

- De ugye már jobban vagy? - kérdezte és végig mért.

- Nem, mert a szellememmel beszélgetsz. - mondtam szem forgatva. Amy játékosan belebokszolt a vállamba.

- Mit keresel itt amúgy? - kérdezte.

- Ki akartam szellőztetni a fejemet suli előtt. - mondtam és ránéztem a telefonomra amit idő közben elő vettem. 7:09-et mutatott. - Indulunk? - kérdeztem és felvettem a táskámat.

- Aha. - mondta és elindultunk kifelé. Mikor elmentünk a punkok előtt Liam gyorsan felállt.

- Amy beszélhetnénk? - kérdezte Liam. Amy rám nézett mire bólintottam.

- Persze. - mondta és Liam elvitte távolabb.

Amy bólogatott meg mosolygott, mint a tejbe tök. És csak akkor jutott az eszembe, hogy a punkok előtt állok mikor oldalra néztem, pont rájuk. Gyorsan vissza néztem Amy és Liam felé akik éppen megcsókolták egymást. Nem tudom meddig csókolózhattak, de már kényelmetlenül éreztem magam. Lassan elkezdtem lépkedni Amy-ék felé akik befejezték a "lenyeljük egymást" akciót. Amy mosolyogva nézett fel Liam-re. Liam pedig nyomott egy puszit Amy szájára. Mikor Amy észrevette, hogy közeledek felém nézett. Látta, hogy bajom van, de nem szólt semmit. Oda jött hozzám és megölelt.

- Mi a baj? - suttogta a fülembe. Gyengén megráztam a fejemet, majd elengedtem. 

- Szia Liam. - mosolyogtam a fiúra.

- Szia. - mondta és viszonozta gesztusomat.

- Öhm... Most már elrabolhatom Amy-t? - kérdeztem és az említett személyre néztem. Liam mosolyogva bólintott, majd egy utolsó csókot adott Amy-nek és vissza ment a többiekhez.

- Na mi a baj? - kérdezte meg Amy mikor elindultunk a suli felé.

- Nem tudom picit rossz kedvem lett, de semmi. Örülök nektek, Liam rendes fiúnak tűnik. - mondtam és össze kulcsoltam kezünket - félreértés ne essen nem vagyok leszbikus. - Amy ránézett a kezünkre és felnevetett. 

- Én is örülök nekünk. - mondta és meglengette az össze kulcsolt kezünket. 

- Amy, hogy képzelted, hogy megcsalsz? - szólalsz meg mögöttünk egy hang. Mindketten hátra fordultunk és Liam mosolygós képe fogadt minket.

- Elnézést, én raboltam el a hölgyet. - mondtam és elnevettem magam.

- Most az egyszer megbocsájtok. - mondta megadóan.

- Remek, akkor a hölgy az enyém marad amíg be nem érünk. - mondtam és elindultunk.

- Nekem ebbe nincs is beleszólásom? - kérdezte Amy.

-Nincs. -mondtuk mind a ketten.

Amy sóhajtott egyet és inkább csendben maradt. Az egész úton csendben voltunk. Mikor beértünk a suliba akkor szólaltam csak meg.

- Hát uram vissza adom önnek a hölgyet, ha nincs ellenére. - mondtam Liamnek.

- Fejezd be ezt a beszédet kérlek Gwen. És dehogy is, inkább csak örülök neki. - mondta és megcsókolta Amy-t. Elengedtem Amy kezét és már menni készültem csak előbb mondani akartam nekik valamit.

- Aztán le ne nyeljétek egy mást! - mondtam mire mind a ketten bele mosolyogtak a csókba. Én hátat fordítottam nekik és bementem az aulába.

3.rész

Sziasztok. Újabb rész. Bővültek a szereplők és Gwen-t más alakítja. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást!

Elkerekedett szemmel néztem a villogó nevet. Nem vettem fel megvártam amíg leteszi. Mikor felnéztem a telefonból a kedves arcú punk fiú állt előttem.

- Ki volt az? - kérdezte kedvesen, mosolyogva.

- Az ex-em. - mondtam és vissza mosolyogtam rá.

- Mi a neved? - kérdezte és leült mellém. A szemem sarkából láttam, hogy a szöszi minket néz.

- Gwendolyn Black. De hívj Gwen-nek vagy aminek akarsz. - mondtam és elraktam a telefonom. - És mi a te neved?

- Liam. - mondta és ránézett a barátjaira. -Te is punk vagy? - kérdezte és vissza nézett rám.

- Mondhatni. Van egy piercingem, de majd még szeretnék. - mondtam és azt véltem felfedezni, hogy Lexie közeledik a többi punkhoz.

- Nem kedveled mi? - kérdezte én meg csak ránéztem egy "miről beszélsz?" fejjel. - Arról beszélek aki odament a fiúkhoz.

- Hát nem igazán. - mondtam, majd megláttam Amy-t amint közelít felénk.

- Szia...sztok. - mondta értetlen fejjel amikor meglátta mellettem Liam-t.

- Szia Liam vagyok. - mondta Liam és rámosolygott.

- Én meg Amy. - mondta és leült a másik oldalamra.

- Nem csatlakoztok hozzánk? - kérdezte Liam mikor felállt.

- Kösz, de nem. - mondtam.

Bólintott, majd vissza sétált a társaságához. Zavart, hogy Lexie próbál rámászni a szöszire bár nem igazán foglalkozott vele.

- Hát ez meg mit csinált itt? - kérdezte elképedve Amy.

- Idejött megkérdezni ki hívott. - mondtam és még mindig a szöszit néztem aki telefonozott.

- És ki hívott? - kérdezte. Ránéztem és végigmértem az arcát. Beszívtam a levegőt, majd egy nagy sóhaj kíséretében kifújtam.

- Jake. - mondtam. Amy arca elsápadt.

- Mit akart? - kérdezte üres tekintettel.

- Nem vettem fel. - mondtam és vissza néztem a szöszire aki minket nézett.

- Na és ki tetszik a punkok közül? - kérdezte most már vidámabban Amy. Rávezettem a szememet a szösziről.

- A kék szemű, szőke hajú. - mondtam. - Neked?

- Liam. - mondta lesütött szemmel.

Ránéztem az említettre aki pont Amy-t nézte. Visszanéztem Amy-re aki kiskutya szemmel nézett rám. Itt semmi jó nem fog kisülni.

- Gwen, tudod, hogy szeretlek. - mondta. Tudtam, hogy akar valamit.

- Mit szeretnél? - kérdeztem és hunyorogva rá néztem.

 - Liam számát. - mondta a szempilláját rebegtetve.

- Kérd el tőle. - mondtam.

- De nyuszi vagyok hozzá. - mondta és olyan szépen nézett rám, mint még soha.

Sóhajtottam egyet, majd felálltam helyemről. Hátamra kaptam a táskámat és ránéztem barátnőmre akinek csillogott a szeme.

- Majd később, most viszont felmegyek az aulába jössz? - kérdeztem.

Válasza csak egy bólintás volt és már állt is fel, felvette a táskáját és már mehettünk is. Elmentünk a punkok mellett, ránéztem Liamre ő csak rám mosolygott, viszonoztam gesztusát és már bent is voltunk. Elindultam a lépcső felé, de megkordult a hasam.

- Változik a terv. - mondtam és elindultam a büfé felé. Kígyózó sor állt, de szerencsére Will, Travis és James előrébb engedtek. Micsoda úri emberek. Kértem egy pizzát és már mentem is Amy-hez.

- Kapok? - kérdezte boci szemekkel.

Bólintottam, majd a felénél szétszedtem. Amy felpattant a helyéről át jött az én oldalamra és egy nagy puszit nyomott az arcomra. Felnevettem barátnőm reagálásán. Vissza totyogott a helyére és elkezdte majszolni a pizzát. Mikor beleharaptam a pizzába pont akkor jöttek be Liam-ék. Gyorsan elkezdtem enni a pizzát. Mikor befejeztem szóltam Amy-nek, hogy siessen, mert be fognak csengetni. Hah, jó ürügy mondhatom...

- Amy, edd már gyorsabban. - morogtam neki.

- Hagyjál már enni. - mondta teli szájjal mire felnevettem.

Átmentem Amy oldalára és elkezdtem bökdösni.

- Gwen, megehetném ezt a kicseszett pizzát anélkül, hogy piszkálj? - kérdezte és felnézett rám.

Megráztam a fejem és tovább bökdöstem. Amy egy szemforgatás kíséretében újra elkezdett enni.

- Amy kérlek siess már. - mondtam neki. És ekkor eszembe jutott valami amivel tuti, hogy gyorsabban fog enni. - Ha te így, én úgy. Nem kérem el a telefon számát. - mondtam és vissza ültem a helyemre.

Amy félre nyelt és elkezdett köhögni. Mikor befejezte a köhögést akkor gyorsan elkezdte enni a maradék pizzát.

- Ugye elkéred? - kérdezte aggodalmas arccal.

- Persze, de most menjünk. - mondtam és felálltam. 

- Milyen óra lesz? - kérdezte.

- Francia. - mondtam és elindultam a terem felé.

Mikor oda értem bementem és levágódtam a padba. Az arcomat neki nyomtam a hideg padnak és becsuktam a szemem. Kék írisze, szőke ég felé meredező haja és angyali arca lebegett a szemem előtt. Ezt a tökéleset varázst a csengő zavarta meg, amire összerezzentem. A diákok elkezdtek be özönleni a terembe. Mindenki elfoglalta a helyét. Parányi kis agyammal véltem felfedezni, hogy a barna hajú punk fiú tőlem jobbra ül egy paddal előrébb. Előre dőltem a székemen és úgy néztem rá.

Lélegzet visszafojtva néztem tetkóit. Tipikus nőcsábász a barátaival együtt le merem fogadni, bár Liam nem tűnik annyira annak, de ki tudja. Elmélkedésemet Will szakította meg avval, hogy egy cetlit nyújtott felém. Erre a mozdulatra a punk Will-re, majd rám nézett. Szemünk találkozott, pár másodpercig egymás szemébe néztünk, majd én fordítottam el a fejem és vettem el Will-től a cetlit. 

,,Nem nagyon szimpatikusak az új fiúk. Neked?''

Vállat rántottam, majd elraktam a cetlit. A tanár bejött és kezdődött az óra. Hál isten én folyékonyan beszélem a franciát, mert apai ágon a nagymamám francia. Az óra hamar elment bár unalmas volt, nekem legalábbis.

- Utálom a franciát. - nyavalygott mellettem Amy.

- Nekem semmi bajom vele. - mondtam és a felső aula felé vettem az irányt.

- Jó, de te félig francia vagy, ha úgy nézzük. - duzzogott.

 Megforgattam a szemem és benyitottam az ajtón. Liam pont velünk szemben állt. És beszélgetett a fekete hajú punkkal.

- Gyere te is, mert neked kell a száma. - mondtam és barátnőm felé fordultam volna, ha nem ment volna egy virág mögé. - Amy komolyan ennyire nyuszi lennél? - kérdeztem és oda ballagtam hozzá.

- De olyan helyes és mi van, ha nem tetszek neki? - kérdezte sápadtan. Megráztam a fejem, majd elindultam Liam és a fekete hajú felé.

- Sziasztok. Liam oda tudnád adni a telefon számodat? - kérdeztem meg tőle. Arca meglepettnek tűnt ezért gyorsan folytattam. - Nem nekem kell hanem Amy barátnőmnek, csak sajnos ő elég nyuszi, hogy elkérje ezért engem kért meg rá. - mondtam neki és ránéztem a fekete hajúra. Szegény nagyon próbált visszatartani az előtörekvő röhögőgörcsét, mondjuk megértem.

- Szólj Amy-nek, hogy jöjjön ide. - mosolygott diadal ittasan.

Bólintottam és fordultam, csak mikor megfordultam neki ütköztem valaki mellkasának. Felnéztem az illetőre és azt hittem meghalok. 

- S-sajnálom. - hebegtem, majd gyorsan kikerültem és elindultam Amy felé.

Elmondtam neki mi a helyzet és, hogy oda kéne neki mennie. Amy lassan oda kullogót kivörösödött fejjel. Liam csak mosolyogva lefirkantotta neki a számát és átnyújtotta Amynek. Tudtam, ha nem éppen Liam előtt állna és nem ő kérné el akkor visítva ugrándozna. Amy mondott valamit, majd gyorsan vissza jött hozzám. 

- Fogalmam sincs mit mondtál neki, de örök hálám. - mondta, majd a nyakamba ugrott.

- Örülök, hogy segíthettem. - mondtam mosolyogva.

Megszólalt a telefonom amire mind a ketten össze rezzentünk. Kivettem a táskámból és megnéztem ki az. Ismeretlen. Mégis ki hívna engem ismeretlenről?

- Haló? - szóltam bele a telefonba.

- Hello Gwenny. - ahogy meghallottam és megismertem a hang tulajdonosát azonnal kinyomtam. Amy fürkészte az arcomat, de semmi mást nem tudott leolvasni csak, hogy megrémültem.

- Hé, Gwen, minden rendben? - kérdezte.

- Jake volt. - mondtam miután felébredtem a sokkból.

- Mit akar mégis az a seggfej? - kérdezte Amy dühösen.

Hát igen... Egy nagy seggfej. Elég volt 1 hét és kimutatta a foga fehérjét. Az első pofon amit kaptam tőle azért volt, mert nem akartam, hogy megcsókoljon. Könnyek szöktek a szemembe az emlékek miatt.

- Nem tudom. - mondtam és letöröltem egy könnycseppet ami lefolyt az arcomról.

- Hé, ne sírj. - mondta Amy és megölelt.

Amy egy igazi jó barát. Ha kell üvölt velem, hogy miért vagyok egy nagy balfasz és ha kell akkor vigasztal. Szerintem már rég a kórházban feküdnék, infúziókkal a kezemben, ha nem lenne nekem. Volt egy nagyon rossz korszakom. Nem kívánom senkinek sem, hogy átélje azt amin én mentem keresztül. Visszaöleltem és vagy úgy voltunk 1-2 percig, a csengő zavart meg minket ami jelezte, hogy menni kéne órára.

                                                                 *~*~*~*~*

- Megjöttem. - üvöltöttem mikor becsuktam magam után az ajtót.

Levettem a kabátom, majd a cipőm és be lépkedtem a nappaliba. Ledobtam a táskámat a kanapéra és mentem a konyhába ahol anya sütött valamit.

- Szia kicsim. - mondta anya, majd rám mosolygott.

Nyomtam egy puszit anyu arcára és mentem is vissza ki. Felvettem a táskámat és felmentem a szobámban. Leraktam a sarokba és megindultam az ágy felé. Úgy ahogy voltam bedőltem és csak a plafont bámultam. Vagy 1 órán keresztül azon gondolkodtam mit akarhat Jake, majd mikor meguntam neki álltam a házijaimnak. Viszonylag a matek dogámat tudtam és kész, nem izgat a dolog. Fél óra alatt kész lettem a házikkal. Összeszedtem a pizsimet ami jelen esetben egy Ramones pólóból és egy fekete-fehér francia bugyiból állt. Bementem levetkőztem, majd beálltam a meleg víz alá. Most zuhanyoztam, hogy minél előbb kész legyek. Mikor végeztem szárazra töröltem magam és felvettem a pizsim. Lementem a konyhába ahol egy tálcára ki volt rakva a csoki darabos keksz.

Imádlak anya! Rávetettem magam a sütire és elkezdtem enni. Mennyei íze volt. Megettem a fél tálcát és felmentem. Megágyaztam és befeküdtem az ágyamba. El vettem az éjjeli szekrényemről a laptopomat és bekapcsoltam. Ameddig töltődött doboltam az ujjaimmal. Felmentem a közösségi oldalaimra. Semmi újdonságot nem véltem felfedezni csak annyi, hogy Liam megjelölt és, hogy bekövetett twitteren. Mikor meguntam a laptopozást kikapcsoltam és visszaraktam a helyére. Lekapcsoltam az éjjeli lámpám és vártam, hogy az álmok világa elragadjon. Aznap este kék szemmel, ég felé meredező hajjal és angyali arccal álmodtam negédes álmomat.

                                                                                                                                                        

2.rész

Sziasztok! Megjelent a MM *-* Hát mit mondjak... Végig mosolyogtam :)) Volt egy-két rész amin fel-fel nevettem. Új kedvenc klip :D Köszönöm az 1 komit nagyon megörültem neki. Remélem tetszeni fog a rész. Ja és nektek, hogy tetszett a klip?



- Ébredj már fel kislányom. Elfogsz késni. - rángatott anya. Én válaszul csak nyöszörögtem neki. - Gwendolyn Black kelj fel azonnal! - parancsolt rám anya.

Mikor meguntam, hogy rángat felültem. Megnéztem az órámat és elkerekedett szemmel néztem, hogy van 10 percem elkészülni. Azonnal kipattantam az ágyból és a szekrényemhez siettem. Kivettem egy ruha összeállítást. Gyorsan felkapkodtam magamra és már sprinteltem is a fürdőbe. 3 perc alatt felraktam a sminkem és kifésültem a hajam. Lefutottam a lépcsőn és már vettem is a kabátomat.

- Szia anya. - mondtam és már mentem is. Oda felé menet észre vettem barátnőmet és utána futottam. - Hahi! - mondtam mosolyogva.

-Hahi? Mit szívtál? - kérdezte Amy fura fejjel. - És Szia.

- Aha és semmit. - mondtam nevetve.

- Veszem észre. - nevetett fel.

- Hallottad tegnap mi történt? - kérdeztem miközben a földet pásztáztam.

- Nem, miért mi? - kérdezte kíváncsian barátnőm.

- Felgyújtották Boersman házát. - mondtam és felnéztem a földről.

- És Boersman jól van? Kik voltak azok? - kérdezte barátnőm, mivel ő is ismeri a bácsikát.

- Nem tudom és... Nem tudom. - mondtam el gondolkodva, hisz tényleg nem tudom egyiket sem.

- Nézd! - kiáltott fel Amy. Én körbenéztem, de nem láttam semmi szokatlant. És még, hogy én mit szívtam?

- Mégis mit? - kérdeztem mosolyogva.

- Lexie, már megint kifogott valakit. - mondta lepetten Amy.

- Min lepődsz meg ennyire? Minden nap új pasival látod, szóval mindegy. - mondtam fintorogva.

- Ez igaz. - mondta barátnőm és bementünk a suliba.

- Huh, nem is mondtam. - kaptam észhez.

- Mit? - nézett rám Amy.

- Tegnap el futott előttem 5 fiú, egyik arcát sem láttam, de az egyik visszanézett és gyönyörű kék szemei voltak... Szerinted találkozhatnék még egyszer vele? - kértem ki barátnőm véleményét.

- Várjál ezt fel kell dolgozni az agyamnak... Szóval azt mondod tegnap elfutott előtted 5 fiú és az egyik visszanézett és te beleszerettél a kék szemébe és találkozni akarsz vele? - kérdezte Amy, bólintottam. - Imádlak, de kizárt, hogy újból találkoztok. - mondta ki a fájdalmas igazságot.

- Igazad van... - mondtam és beültem a terembe. Amy helyet foglalt mellettem és már be is jött a tanár.

Elmondta a szokásos dolgokat és már mehettünk is utunkra.

- Mi az első óra? - kérdezte üvöltve William.

- Tesi. - üvöltöttem vissza neki. Ő csak biccentett és már ment is az öltözők felé.

- Nem indulunk mi is el? - kérdezte barátnőm miközben pattogott mint egy labda.

- De. - feleltem egyszerűen és már indultam is.

Bementem az öltözőbe és elkezdtem vetkőzni, amikor kinyitották a fiúk az ajtót és megláttak a melltartómban. Gyorsan magamra kaptam a pólót és kivörösödött fejjel mentem ajtót csukni. A fiúk csak nevettek rajtam. A lányok döbbenten néztek rám.

- Ez meg mi volt? - kérdezte Faith.

- Nem tudom, de nem is érdekel. - és ahogy befejeztem a mondatot fel is húztam a cicanadrágom. Felvettem a cipőt és már mentem is ki. Kint a fiúk kaján vigyorral ültek a földön vagy a padon.

- Hé, Gwen jók a melleid. - mondta nevetve James. Én erre csak beintettem neki. A fiúk elkezdtek röhögni, de James hát... Ő ennek nem örült túlzottan.

- Hát haver ez nem jött be. - mondta nevetve Travis.

Mikor megfordultam, hogy ott hagyom őket a tanár jött.Remek időzítés mondhatom... Beinvitált minket a terembe és elmondta, hogy mit fogunk csinálni. Mikor véget ért a mondókája 20 kör futás. Mondtam már, hogy utálom a tesi tanárt? Mikor lefutottuk a 20 kört 5 punk fiú jött be a terembe. Mind nagyon helyes volt, de egy fiún akadt meg a szemem. Szőke haj, angyal arc, és gyönyörű kék íriszek. Mikor megláttam, tudtam, hogy ő volt az tegnap este. Mikor észrevett egy kis lepődöttség ült ki az arcára, de hamar el is tűnt.

Szememmel végig mértem őket. Volt egy kedvesebb arcú fiú, neki nem volt olyan sok a tetoválása, de a piercinget meglehetett rajta látni, a két karján és a mellkasán kilátszódtak a tetkói. Volt egy göndör hajú neki már több tetkója volt,mind a kettő karja tele volt tetkókkal neki is voltak piercingjei. Egy fekete hajú fiút néztem végig, neki is ugyan olyan volt mint az előzőnek csak neki még a nyakán is volt tetoválás. Volt még egy barna hajú fiú, neki csak a nyakánál lehetett látni, mert hosszú ujjú volt rajta. És maradt a szöszi. Neki is mind a két karja tele volt tetkóval, de rajta nem láttam piercinget.

- Gwen vigyázz! - halottam meg egy üvöltést, de nem tudtam hamar reagálni. Éreztem egy éles fájdalmat a hasamnál. Összerogytam a térdeimre és a könnyeimmel küszködtem.

- Gwendolyn jól van? - kérdezte a tanár.

- Persze. - nyögtem ki és még mindig az angyal arcú fiút néztem aki az igazgatóval veszekedett.

Nem hallottam, hogy min, de csak azt vettem észre, hogy az igazgató elvette tőle a telefonját. A szöszi bedurvult elvette tőle a vonalzót (??) ami nála volt és ketté törte, a barátai csak nevettek, de az igazgatónak csak leesett az álla. A vonalzót ledobta a földre a telefonját vissza vette és leült a padra a barátaihoz. Mondott nekik valamit, majd bedugta a fülébe a fülhallgatót. Megpróbáltam felállni, de nem ment. Will és Travis segített felállni. Mindkettejük nyakát átfogtam és úgy sétáltam el a padokig. Oda jött a tanár és valami olyat mondott, hogy menjek el a suli orvoshoz. Felálltam a padról és elindultam kifelé az ajtón.

Ahogy elsétáltam az 5 punk előtt mind rám nézett kivéve a szőkét. Boldog is voltam és szomorú is. Boldog, mert láthatom őt és szomorú, mert észre sem vett. Elballagtam a suli orvoshoz és bekopogtam. Kinyitottam. Mikor kinyitottam nyögéseket hallottam és kiáltásokat ami az irodalom tanár nevét kiabálták.

- Öhm elnézést. - szólaltam meg mire csönd lett.

- Ki az? - kérdezte megszeppenve a suli orvos.

- Gwendolyn Black. - mondtam és leültem egy székbe.

Nem sokkal később előjött a suli orvos az irodalom tanárral együtt. Mind kettejüknek olyan vörös volt a feje, hogy egy rák megirigyelte volna őket.

- Gwen erről kérlek, ne szólj az igazgatónak. - kérlelt a tanár úr.

- Nem nagyon érdekel mit tesznek vagy mit nem. - mondtam és ránéztem a suli orvosra. - Azért küldtek, mert megrúgtak egy foci labdával a hasamnál, nem azért, hogy árulkodjak a magán életükről. - mondtam cinikusan.

- Na és hol fáj a hasad? - kérdezte az orvos mikor kiment a tanár.

- Az egész hasam fáj. - mondtam.

- Feküdj fel az ágyra. - utasított az orvos, majd elkezdett kotorászni.

Felfeküdtem az ágyra és vártam. Az orvos oda jött és megnyomkodta a hasam mire felnyüszítettem. Gyorsan elkapta a kezét és egy pirulát adott egy pohár vízzel. -Idd meg jobban leszel tőle. -mondta, majd elkezdett valamit írni. Bevettem a gyógyszert és megittam a vizet. Leszálltam az ágyról és leraktam a poharat.

- Most már mehetek? - kérdeztem.

- Igen és ha akarsz vissza is állhatsz. - mondta és rám mosolygott. Visszamosolyogtam és már mentem is, de előbb megköszöntem.

- Köszönöm. - és már mentem is vissza.

Csendben ballagtam. Megérkeztem az ajtó elé és benyitottam. Mindenki abbahagyta amit csinált és engem néztek. A szöszi egy másodpercre felnézett, majd újra a földet kezdte pásztázni. Amy oda rohant hozzám, majd megölelt.

- Jobban vagy? - kérdezte aggodalommal teli szemmel.

- Igen és majd mesélek valamit. - mondtam nevetve.

- Okééé, te valamit tényleg szívtál. - mondta Amy fejét rázva.

- Kitudja. - gondolkodtam el, majd elnevettem magam.

- Lányok, elnézést, hogy megzavarom a traccs party-t, de óra van! - üvöltött ránk a tanár.

Én szem forgatva beálltam focizni. Travis lepasszolta nekem a labdát és gól. Meglepődve láttam, hogy a fiúk ünnepelnek és ölelgetnek, hogy berúgtam. Tudni kell rólam, hogy borzasztó focista vagyok. Inkább kapus, mint focista. A tanár és az ellenfél csapata tátott szájjal néztek engem. Ránéztem az 5 punk fiúra. Ők is tátott szájjal néztek, kivéve a szöszi. Esküszöm olyan mintha egy kisgyerek lenne, aki nem foglalkozik semmivel és senkivel sem.

- Fiúk. - nyüszítettem közöttük, de nem hallották meg.

- Fiúk engedjétek már el szegényt. - szólt rájuk James. A fiúk szét rebbentek és bocsánat kérően néztek rám.

- Kösz James. - mondtam neki, majd mentem sorakozni.

Az 5 punk kivonult mi meg sorakoztunk. Mikor kiengedett a tanár elmentem öltözni. Ránéztem a hasamra ami halvány lila volt. Én is és a lányok is elkerekedett szemmel néztük. Gyorsan fölkaptam magamra a pólót és már vettem is a nadrágom és a cipőmet. Kimentem az udvarra és bedugtam a fülhallgatót a fülembe és elmerültem a zenében.

Gondolkodtam, hogy hova rakassam, majd a következő piercingemet. Igen már van egy a nyelvemben. Szerintem a következő a hasamban lesz. Ezen gondolkodva szólalt meg Marilyn Manson - This is halloween zenéje ami a csengő hangom. Mindenki aki az udvaron volt köztük az 5 punk rám emelte a tekintetét.
Döbbenten láttam, hogy Jake az ex-em hív.