10.rész

Sziasztok! Haragszom rátok és egyben hálás is vagyok nektek. Haragszom a 3 komiért, mert a 8.résznél megmutattátok, hogy 5 komit is összetudtok hozni. És hálás vagyok a 1970+ megtekintésért. Továbbá a +1 feliratkozónak és pipákért is. Nem azt mondom, hogy nem örülök annak az 3 kominak. Csak hát kicsit mérges vagyok.. Na nem fecsegek tovább jó olvasást (:


Gondolataimba merülve meredtem a padra. Tekintetem üreges volt. Legalábbis gondolom én. Egy csapódást hallottam mire felsikítottam. Mindenki rám nézett és Mrs.Knight megszólalt. Dühösen mondta kevésbé se szép szavait.  - Üdvözlöm köreinkben Miss.Black . Örülök, hogy visszatért mesevilágból hozzánk. Elmondaná mi volt az utolsó mondatom?

Ide sétált a padomhoz és pontosan előttem állt meg. Minden szem rajtunk volt. A hangomat egércincogáshoz lehetett volna hasonlítani. - Nem tudom.

- Mégis mikor lettél ennyire nemtörődöm Gwendolyn? - kérdezte keresztbe tett kézzel. Megráztam a fejemet, hogy kimutassam ismét nem tudom.

- Mindig is nemtörődöm voltam. - próbáltam védeni magamat. A tanár megrázta a fejét és visszament a táblához.

                                                                *~*~*~*~*~*

Igazi megváltás volt amikor kicsengettek az utolsó óráról is. Könyvemet gyorsan bedobtam táskámba és már robogtam is le a lépcsőn. A parkot akartam megcélozni. Magányra vágytam. Magányra, zenére és arra, hogy ne zavarjon senki se.

Hm... Édes gondolat. 

- Hé Gwen várj! - kiabált utánam egy ismerős hang.

Megfordultam, majd végig mértem a lihegő fiút. - Mi az James?

- Merre mész? - válaszolt kérdéssel a kérdésemre.

- Nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni. - oktattam ki. - És a parkba.

- Nem baj, ha csatlakozunk? - kérdezte.

Csatlakozunk?!

Megrántottam a vállamat és megvártam amíg James hívja a fogyatékos barátait. Nem igazán szeretem a barátait. Szerencsére Travis és Mike is köztük volt akikkel jóban vagyok. Mike és Travis mosolyogva jöttek felém a maradék három unott arccal.

Mikor oda értek hozzám külön - külön megöleltem a két fiút. - Sziasztok fiúk.

- Melyik parkba is indultál? - kérdezte James.

- Valamelyikbe a sok közül. - rántottam meg vállamat. James elmosolyodott kijelentésemen, majd közölte, hogy menjünk a közelibe.

Én mentem hátul. Így elkerülve a kellemetlen tekinteteket alulról. És, hogy megkeményedjenek. (Nagy mosoly az arcon. Szerk. megj.)

- Mi a baj Gwen? - jött oda Travis mellém. Rávezettem szememet az aszfaltról pontosan a szemébe.

- Búval baszott kedv. - mosolyogtam szélesen rá.

- Az nem jó. És mi az oka ennek? - kérdezte kedvesen. Megrántottam vállaimat. Travis elém jött, majd megállt előttem. Előre nézett, úgy beszélt hozzám. - Jössz a nyakamba?

Gondolkodás nélkül válaszoltam neki. - Igen.

Travis leguggolt én meg ráültem vállaira. Travis a kezét nyújtotta, hogy fogjam meg. Miután megfogtam kezeit óvatosan felállt. Jóval magasabb voltam így. A fiúk hátra néztek és mikor megláttak minket elnevették magukat.

- Azt a kurva milyen magas vagy. - mondtam hüledezve.

Travis csak felnevetett, majd egész úton beszélt hozzám minden hülyeséget. Egyszer majdnem le is estem a nevetéstől. Sokkal jobb kedvem lett, mint volt. Annyira örültem, hogy velem van ez a marha, hogy még a szőke angyalról is megfelejtkeztem és Jake-ről is.

- Na vége a Gwen napnak. - mondta Tarvis és óvatosan leemelt nyakából.

- Köszönöm. - mondtam hálásan.

- Mégis mit? - kérdezte mosolyogva.

- Hogy jobb kedve derítettél. - mosolyogtam.

A háta mögé néztem és pont a tó előtt állt. Egy ördögi mosoly jelent meg ajkaimon. Úgy álltam előtte mint egy angyal, de a fejemben egy ördögi terv ment vége. Jóbban mondva egy kis tréfa. Meglöktem Travis mellkasát aki egyensúlyt vesztve a vízbe esett.

A fiúk és én is jó ízűen nevettünk ezen. Mikor Travis feljött a víz alól dühösen nézett rám. Ki úszott a tó szélére és ki is jött a vízből.

- Gwen, szerintem fuss. - mondta Mike. Rákaptam a szememet, majd bólintottam egyet és elkezdtem előre futni.

Nevettem és futottam. Mikor hátra néztem láttam, hogy Travis mindjárt a nyomomban van ezért gyorsabban kezdtem el futni. Körbe futottam a tavat, majd Mike háta mögé bújtam el.

- Én nem vagyok itt oké? - kérdeztem suttogva.

- Óó, de még, hogy mennyire itt vagy. - hallatszott Travis hangja.

Kiléptem Mike mögül, majd édesen mosolyogva néztem Travis-re aki csurom víz volt. Travis nagy léptekkel jött felém, majd mikor elém ért szorosan megölelt így én is vizes lettem. Mikor elengedett elkezdtem vacogni, hisz így nem éppenséggel volt túlságosan meleg.

- F-f-fázom. - dadogtam.

- És én mit szóljak? - kérdezte Travis.

Senki nem szólt semmit. Egy pár percig csend volt, majd Mike mondta, hogy inkább induljunk vissza. Út közben James megsajnált és oda adta a fekete Adidas pulcsiját. Ó, de nagylelkű.

Csendben ballagtunk egymás mellett. Csak az elhaladó autók törték meg a csendet. A másik kettő fiú hozzám sem szólt, se oda vezető úton, se vissza vezető úton. Kicsit tartottam tőlük szóval nem is bántam.

Mikor a házunk elé értünk megpördültem és így a fiúkkal szemben álltam. Levettem magamról James pulcsiját átnyújtottam neki, majd elköszöntem tőlük. - Sziasztok.

Ők is elköszöntek, majd elindultam be a kapun. Fél úton vissza fordultam, de már nem voltak ott. Furcsa, hisz úgy érzem valaki figyel. Vissza fordultam a ház felé és ismét elindultam. Egy tekintet mély lyukat égetett tarkómon.