6.rész

Ilyen nincs! Ez is csak velem eshet meg!

- Anya! - kezdtem el hisztizni össze-vissza. - Nem láttad a fekete külön részes fürdő ruhámat? - sipákoltam.

- Nálad kell, hogy legyen. - jött be ajtómon. - Te jó isten! Kitört a 3. világ háború vagy mi van itt? - képedt el anyám a szobámon. Ruhák össze vissza, ahova látsz mindenhol ruhák vannak.

- Majd megcsinálom, de nem találom a fürdő ruhámat. - nyivákoltam, mint egy macska.

- Körbe kéne nézni és meglenne. - szem forgatva adta a kezembe a ruhát.

- Köszi anyu. - nyomtam egy puszit az arcára és már ki is ment. Hát akkor álljunk neki a rend rakásnak. Benyomtam a zenét s neki láttam.

     

        

                                                              *~*~*~*~*~*~*

Hülye ébresztő! Rácsaptam egy erőset a telefonomra, mire elhallgatott. Kinyitottam a szemem és picit hunyorogva mértem fel a terepet. Már a nap fénye besütött a szobámba. Vissza feküdtem átfordultam a hasamra és bele ordítottam a párnámba. Ez az! Ma látni fogom fél meztelenül. De álljunk meg egy pillanatra. Ez nem jó! Oh, ne már! Lexie is ott lesz és ő is látni fogja. Na jó igazából nem ez a fő ok amiért aggódok hanem az, hogy ki ne csurogjon, majd a nyál a szám szélén. Esküszöm képes vagyok rá. Azért majd megpróbálok vigyázni erre a tényezőre, Lexie mellett.

Felkeltem az ágyamról és a fürdőbe mentem. Megmostam az arcom és belenéztem a tükörbe. Sarkon fordultam és vissza mentem a szobámba. A szekrény elé álltam és elkezdtem kutatni. Végül elő vettem egy rövid farmert, egy fekete pólót és egy fekete telitalpút. Felvettem magamra őket és lebaktattam a lépcsőn egyenesen a  konyháig. Elvettem a tálból egy almát és azt kezdtem el enni. Szemem a falon függeszkedő órára vezettem ami 9:00 mutatott. Remek nemsokára itt van Will.

Kidobtam az alma csutkát és fel mentem a szobámba a cuccaimért. Elraktam a pénzem és a telefonom is és már mehettem is le. Az alsó fürdő szobába bementem és gyorsan felraktam magamra a vízálló sminket és már kész is voltam. Egy utolsó pillantást vetettem kinézetemre. Mikor valaki kopogott. Minden valószínűséggel Will lesz az. Megfogtam a táskámat és elindultam az ajtóhoz. És láss csodát igazam lett.

- Jó reggelt! - mosolygott szélesen.

- Neked is! - mosolyogtam vissza rá és megöleltük egymást. - Egy pillanat csak bezáróm az ajtót. - jelentettem ki és már zártam is az ajtót. - Mehetünk. - mondtam hunyorogva, mert a nap bele sütött a szemembe.

Elindultunk az iskola felé és az egész utat végig nevettem. Will egy nagy barom, de megtud nevettetni. Mikor oda értünk a sulihoz meglepődve vettem észre, hogy már a fél csoport megvolt. És ekkor motor búgást lehetett hallani. Persze mindenki arra kezdett nézni. És megjelent Ő! Megállt a motorjával egy ideig még tétovázott, de leszállt. Nemsokára egy BMW jött, gondolom abban meg Liam-ék jöttek. A szöszi bevárta őket és úgy jöttek ide. Amy is Liam-ék között volt csak ő Liam mellett sétált kézen fogva. Én azonnal elindultam Amy-ék felé nem foglalkozva senkivel. 

- Jó reggelt galambjaim. - vigyorogtam rájuk mint a vadalma.

- Neked is. - mondta Amy.

- Gwen-nek valami baja van és én erről nem akarom tudni, szóval most kettesben hagylak titeket. - mondta Liam és ott hagyott minket.

- Tudni akarom? - kérdezte Amy karba tett kézzel.

- Most mért baj, ha jó a kedvem? - biggyesztettem le ajkaimat.

- Nem baj, csak furcsán mosolyogtál. - mondta Amy fürkésző tekintettel.

- Csak a tegnapi amit mondtam. - mondtam újból vigyorogva.

- Lexie támad. - mondta Amy mögém nézve.

Megfordultam és dühben forgó szemekkel néztem ahogy Lexie próbálkozik az ÉN punkomnál. Most szívesen oda mentem volna és Lexie haját szívesen megsimogattam volna - szép szóval mondva.

- Nem hagyom, hogy felidegesítsen. - mondtam és egy mosolyt varázsoltam eltorzult arcomra. Elindultunk a csoport felé ahol szinte már mindenki ott volt. 

- Mind megvagyunk, 3 ember nem jön, mert lebetegedtek. - mondta a mi osztály főnökünk. - Indulhatunk? - kérdezte és még mondani akart volna még valamit, ha nem szólók közbe.

- Mivel megyünk? - kérdeztem és mindenki rám nézett.

-Busszal. -mondta Mr. Haydn.

Oh ne már. Egy buszon egy csapat idiótával? Na ne szívassanak már! Mindenki elindult, de Amy és Liam oda jöttek hozzám.

- Te is velünk jössz. - mondtam Liam.

Amy megragadta a kezemet és elkezdett húzni a szöszi felé. Na ne már! Vele megyek? A szöszi hátranézett mire egy döbbent arcot láttunk csak. Ezek szerint nem tudta, hogy vele megyek. Mondjuk eddig én se. Amy mikor oda értünk elengedte a kezemet és megvárta amíg felszállok. Hátul próbáltam megkapaszkodni, de nem nagyon jött össze csak ügyetlenkedtem. Ekkor a szöszi hátra nyúlt karjaival, megfogta az enyémeket és magára vezette azokat. Elengedte a kezeimet és én bizonytalanul, de megkapaszkodtam benne.

Beindította a motort és várt az indulásig. Mindenki minket nézett. Volt aki boldogan, csalódottan vagy éppenséggel szúrós tekintettel illetett meg minket vagyis inkább engem. Fejemet ráhajtottam a hátára és vártam. Mikkor felnéztem láttam, hogy Liam-ék indulnak a szöszi is el indult és a végén már Liam-éket is leelőztük. Combunk összesimult a testünkkel együtt. Fejemet erősen a hátába fúrtam és félve élveztem ahogy egyre jobban gyorsít. Akkor emeltem fel a fejem hátáról mikor megállt. Kikukucskáltam válla felett és csak annyit láttam, hogy pirosat kaptunk. Liam-ék megálltak mellettünk és én benéztem hozzájuk, Amy szélesen vigyorogva nézett minket én meg eltátogtam neki, hogy ezért még számolunk. Vissza felnéztem a lámpára ami már sárgán világított és újból elindultunk.

Most nem hajtottam a fejemet a hátára hanem figyeltem merre megyünk bár tudtam az utat. Majdnem felsikítottam mikor  egy szürke Audi majdnem belénk jött. Persze a szőkeség reflexének köszönhetőnek kikerültük és ugyan úgy mentünk tovább őrült módjára. Két rendőr kocsi előtt is elmentünk, de egy se jött utánunk. Kezdtünk lelassítani mire megint felnéztem. Megláttam az uszodát és elszomorodtam, mert megérkeztünk és el kell engednem izmos felső testét. Jobban összeszorítottam a kezeimet rajta és vissza hajtottam a fejemet hátára. Mélyen beszippantottam illatát. A libabőr végig futott rajtam mikor egész tüdőmet bejárta az Ő illata.

Fogalmam sincs milyen parfümöt használ, de nagyon kellemes illata van. Ez az illatot megfogom keresni az biztos. Felemelő volt az illata az ő illata és valami férfi parfümé. Annyit szippantottam ebből az illatból amennyit csak tudtam. Az utolsó szippantásnál becsuktam a szemem és egy mély levegőt vettem. Kinyitottam a szememet mikor érzékelni véltem, hogy egyre jobban lassulunk. Megállt a motorral és megvárta amíg leszállok. Őszinte leszek nem akartam leszállni mögüle, de egyszer minden jónak véget ért. Begördült a parkolóba a busz is és Amy-ék is.

- Kösz, hogy elhoztál. - szóltam a punkomhoz, de az rám se hederített. Mikor rám nézett rá mosolyogtam, de ő csak egy rideg és távolság tartó pillantást intézett felém. Vissza fordult és figyelte ahogy leszállnak a többiek.

- Ez meg mi volt? - jött oda Will hozzám.

- Mi? - kérdeztem szemeibe nézve.

- Mit kerestél vele. - mutatott a szőkére. - Egy motoron. Te megőrültél? És ha elrabol? - háborodott fel.

Megforgattam a szememet és inkább oda mentem a csoporthoz. Elmagyarázták, hogy mikor találkozunk és, hogy hol. Bementünk leraktuk a cuccainkat és mehettünk felvenni a fürdő ruhákat. Mikor kimentem beraktam a szekrénybe amit kaptam a cuccaimat és már mentem a csoporthoz. Mindenki karba tett kézben állt és mind engem néztek. Fogalmam sincs mit tettem. És hoppá mégis. Rám vártak. Nem baj úgyis van időnk. Bementünk a medencékhez és mindenki azt csinált amit akart.

- Na előbb csúszdázunk, úszunk, szaunázunk? - kérdezte Amy felém fordulva. Nem sokáig kellett gondolkodni se neki se nekem.

- Csúszda! - ordítottuk fel egyszerre és már futottunk is a sorba.

Természetesen voltak fiúk akik előrébb engedtek minket csak azért, hogy a seggünket nézzék. Persze megjelent Liam és odajött hozzánk. Megcsókolta Amy-t jelezve ő foglalt.

- Ne most turbékoljatok. - bökdöstem őket. Liam rám nézett és elvigyorodott. Felkapott az ölébe és a medencéhez kezdett sétálni velem. - Amy, segíts! - kiabáltam a lányhoz, de az röhögő görcsöt kapott. - Liam kérlek ne tedd! Kérlek! Könyörgöm! - könyörögtem neki, de rendíthetetlenül ment tovább.

Mikor oldalra néztem megláttam Őt. Pontosan  úgy ahogy elképzeltem. Minden lány őt nézte és ebbe bele fájdult a szívem. Amikor megláttam, hogy egy lánnyal a férfi mosdó felé veszi az irányt sírhatnékom lett. Nem sokáig tudtam ezen gondolkodni, mert Liam bele dobott a vízbe. Nem akartam felúszni. Helyette hagytam, hogy a víz mélyére süllyedjek. Lehetett vagy 2m a medence. Kiabálásokat hallottam és egy csobbanást nem messze tőlem. Kezdtem elveszteni az eszméletemet. Megéreztem valaki erős szorítását a csuklómon. Minden bizonnyal valamelyik fiú lehetett a nagy tenyere miatt. Magához húzott és elkezdett fölfelé úszni velem. Mikor felértünk a víz fölé akkor mindenki a medence szélén állt. A megmentőm oda adott a kintieknek, hogy húzzanak ki. Ő megtámaszkodott a kezein és felhúzta magát.

- Sajnálom Gwen, nem tudtam, hogy nem tudsz úszni. - kért bocsánatot Liam tőlem.

- Tudok úszni csak... csak... - mindenki egy gyanakvó pillantást vetett rám. - Csak mindegy tudok úszni és kész. - mondtam és ültemben hátra fordultam. A megmentőmnek barna haja és sötét barna szinte fekete szeme volt. Helyes, edzett fiú. Felálltam és oda sétáltam hozzá. - Köszi, hogy kimentettél. - mosolyogtam rá. - Gwen vagyok. - nyújtottam felé a kezemet.

- Matt. És egy ilyen gyönyörű lányt vétek lett volna nem kimenteni. - rázta meg a kezemet. Pír jelent meg arcomon. Sajnos a hajam mögé nem tudtam bújni, mert az arcomra tapadt. - Meghívhatlak egy üdítőre? - kérdezte fél mosollyal. Bólintottam és elindultunk a büfé felé. Hátra fordultam Amy felé aki kacsintott egyet. Vissza fordultam a fiú felé és őt néztem. Vagy egy fejjel magasabb nálam. Beálltunk a sorba és hamar sorra is kerültünk. - Mit kérsz? - nézett le rám.

- Coca-Cola. - mondtam elgondolkodva. Ő is rendelt és mehettünk egy asztalhoz. - Köszi. - mondtam és bele ittam üdítőmbe.

- Nincsen ám ingyen. - mondta és én majdnem megfulladtam úgy félre nyeltem. - Ne aggódj semmi olyan csak meg akarlak ismerni. - mikor ezt kimondta nagy nehezen, de befejeztem a fuldoklást.

- Kérdezz bátran. - mondtam és elkezdtem az üdítőmet birizgálni.